Új év, új ízek. A családom nem nagyon kedveli az indiai fűszerezésű ételeket, de ma mégis ennek az ételnek az elkészítésére esett a választásom. Hogy miért? Gyorsan elkészül, nem kell a lencsét előre áztatni, és ezen a téli napon kifejezetten jól esik a csípős, fűszeres ízvilág.
Nagyon sok dahl recept kering a neten, közös ismertetőjegyük, hogy indiai fűszerezésűek, és sűrűre vannak főzve. Most
Steiner Kristóf receptjét próbáltam követni, bár én nem mertem olyan erős fűszerezést véghez vinni, mint amit ő ajánlott. :) De így is nagyon finom lett.
Mivel gyors ebédre volt szükség, ezért nem barna rizst főztem hozzá, hanem a DM-ben kapható parbolied rizst. Ez nem egy rizsfajta, hanem egy rizs feldolgozási eljárás. Ugyanis a rizs vitamin- és az ásványi anyag tartalma az ezüsthártyában található. Azért, hogy az ásványi anyagok veszteségét a hántolással elkerüljék a parboiling eljárást fejlesztették ki: vízgőz és nyomás hatására a tápanyagokat a maghoz nyomják. A felszín keményítése után a vízgőz által történő kezeléskor a magokat polírozzák és így a magban marad a vitamin- és ásványianyag tartalma (rost tartalma viszont csökken). Az így kezelt rizs színe barnás, üveges (de semmiképp nem fehér), viszont a főzés során kifehéredik. Ugyanakkor azt tudni kell, hogy nem minden előgőzölt rizs parbolied. Hántolt, fehér rizst is árulnak előgőzölve.
Egyébként ebben a receptben az a szuper, hogy ha hígabbra főzzük, akkor készülhet belőle krémleves, ha sűrűbbre, akkor főzelékként is tálalhatjuk egy zöldséges fasírt kíséretében, vagy indiai módra, rizzsel, esetleg lepénykenyérrel.
... és akkor most jöjjön a recept.