Éltető Ételek

Éltető ételek = teljes értékű táplálkozás. Pontosan mit is jelent ez?
A táplálkozásról, az egészséges táplálkozásról mostanában sok szó esik. Az életmódmagazinok, a médiák napi szinten bombázzák az embereket egymással ellentmondó táplálkozási irányzatokkal, táplálkozási tanácsokkal, amelyekkel egészségesek és karcsúak lehetünk. Ugyanakkor a gyártók milliárdokat keresnek azzal, hogy azokat az élelmiszereket vásároljuk meg, és azokat a gyógyszereket szedjük betegségeinkre, amelyeket ők gyártanak és reklámoznak. A mai rohanó világban már nincs idő ételeink megtermelésére és elkészítésére, az ipar felajánlja erre a megoldbolt-polcást. Vajon mi a helyes út ahhoz, hogy javítsuk egészségünket, és idős korunkat ne gyógyszerfüggőségben, vegetálva éljük?
A táplálkozás az emberek többségének csak élvezetet és a szükségletek kielégítését jelenti, de nem fontos, hogy az a táplálék táplálja is a sejteket. Szókratész is ezt mondta: „Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk.” Hát ez ma már nincs így. A túlevés, a kiegyensúlyozatlan és elégtelen táplálék egészségkárosodáshoz és ún. táplálékfüggő betegségek kialakulásához vezet. Persze az emberek nem látják meg a kapcsolatot a helytelen táplálkozásuk és betegségeik között. Hosszú évekig, évtizedekig tartó helytelen táplálkozás következtében felmerülő betegségekre csak annyit mondanak: „korral jár”. De ez nincs így jól. Vannak olyan népek, ahol csak természetes ételeket fogyasztanak, és nem ismert náluk a civilizációs betegség. A táplálékok megbetegíthetnek, de meg is gyógyíthatnak minket.
De akkor mit tehetünk az egészségünk megőrzése érdekében?
Sokfélék vagyunk, más-más igényekkel. Figyelembe kell venni az egyéni adottságokat, viszont a titok kulcsa minden esetben a teljes értékű ételek fogyasztása. Együnk minél több zöldséget, zöld leveleket, gyümölcsöt, gabonákat. A hüvelyesek és olajos magok kiegészítik a teljes értékű táplálkozást. Egyéni alkatnak megfelelően MÉRTÉKKEL (heti 1 alkalommal) fogyaszthatunk húst, de az kizárólag házi, természetes körülmények között nevelt állat legyen. (Pl. az ayurveda is javasol hús fogyasztást vata típusú embereknek). De itt megjegyezném, hogy nem mindenkinek van szükséges húsra! A tej fogyasztását nem javaslom, viszont tejtermékek (joghurt, kefír) beilleszthetők az étrendbe.
Sokszor felmerül az a kérdés, hogy vannak olyan népek, akik fogyasztanak húst, és mégis egészségesek. Való igaz. A szélsőséges éghajlati viszonyok között élő nomád népek (pl. mongolok) étkezése különbözik más nemzetek étkezési szokásaitól. Hagyományaik szerint télen és kora tavasszal, amikor hideg az idő, nagyobb mennyiségű húst fogyasztanak. Amikor meleg az idő, akkor csak tejjel, tejtermékkel, gyümölcsökkel, vadon nőtt zöldségekkel, hagymafélékkel, gyökerekkel táplálkoznak. Az állatokat természetes körülmények között, szabadban tartják, nem kezelik gyógyszerekkel, nem kapnak növekedésserkentő hormonokat. Levágásukhoz kíméletes módszereket alkalmaznak. Jelenleg a városiasodás miatt ezek a hagyományok ott is veszendőben vannak.
Ezt megfigyelhetjük a régi magyar (erdélyi) konyha esetében is. Régen az állatok természetes körülmények között nevelkedtek, a legelőre hajtották ki őket, csak természetes táplálékuk volt. Karácsony előtt levágtak egy disznóvadszedert, amit sóval tartósítottak. A baromfi nyár végére, kukoricatörés időszakára nőtt meg. Hetente 1x fogyasztottak húst. Az emberek sokkal több fizikai munkát végeztek, mint a mai időkben. Megtermelték a szükséges zöldségeket és gyümölcsöket. Rendszeresen ettek fokhagymát, hagymát és más értékes fűszernövényeket. Az erdőn-mezőn gyűjtött növényeket előszeretettel fogyasztották: pl. csalán, papsajt, vadsóska, gyermekláncfű, mályva, édesgyökér. Télire aszaltak gyümölcsöt és készítettek lekvárt. Rendszeres ételük volt a puliszak, kása és csíramálé. Az utóbbi csíráztatott búzából készült. A régi magyar kézimalom teljes őrlésű lisztet adott, és a kenyeret kovásszal készítették. Megvolt a tavaszi és téli böjtölés időszaka is, karácsony és húsvét előtt. A mai magyar konyha mintegy 150 éves „fejlődés” eredménye. Zsíros, húsos a gyomor-, máj-, epe bántalmára. Úgy tűnik, minta egész évben farsang, lakodalom, szombat-vasárnapok és ünnepnapok lennének. Ez a civilizáció eredménye.
Aztán meg lehet vizsgálni azokat az elzárt népcsoportokat is, amelyeknek tagjai egészségesek és hosszú életűek, főként növényi eredetű táplálékaik vannak. Pl. az okinawai japánok, kaukázusi grúzok, pakisztáni hunzák vagy Kínában élő falusi emberek.
egezsseges-etelA lényeg a mértékletesség és a tudatosság!
Ahova még nem tört be a civilizáció, egészségesen élnek, függetlenül attól, hogy esznek-e húst vagy nem. Mindenképp teljes értékű legyen az a táplálék, amit elfogyasztunk, függetlenül attól, hogy állati vagy növényi eredetű. Továbbá az éghajlatunkon termő növényeket fogyasszuk. Egy mongol tanítás így hangzik: „Úgy fogyaszd az ételt, mintha gyógyszert szednél, kellő óvatossággal és mértékkel.”
Tehát a teljes értékű táplálkozással egyértelműen megelőzhetők a civilizációs betegségek, és ha azok már kialakultak, akár gyógyíthatók is vele. Elvárjuk szervezetünktől, hogy mindennap szolgáljon, de ehhez nekünk is hozzá kell járulni. Míg az autóba is a megfelelő üzemanyagot töltünk, addig a szervezetünket mindenféle junk food-okkal terheljük. Miért várjuk el a testünktől, hogy jól működjön? Az értéktelen, silány „üzemanyagtól” megbetegedünk, az értékes táplálékkal pedig sokáig jól működünk.  De ez még nem elég. Fontosak a testi-lelki pihenések. Ilyen pihenők a tisztító kúrák, a böjtök, amikor a szerveink pihennek és megújulnak. Ne feledjük Hippokrates jótanácsát: „Legyen táplálékod a te orvosságod, és orvosság a te táplálékod.”